Azt mondta a férjem barátja, nekem a halálból kell tanulnom. Valaki más meg, hogy én ezt vállaltam, hogy elkísérem, aki menni akar. Ha a fotóra gondolok, amelyen száguld velem a vonat, és valaki a táblán meg éppen a másik irányba fut, mint aki ki akar szá
Őrületes a csigaház belső sodrása. Ahogy felpörög, ahogy pörögsz vele befelé. Távolodsz a külvilágtól, de mégis a csigaház a messzeségből, a megszólíthatatlanból, a mozdíthatatlanból húzza befelé a szálakat és sodorja egymáshoz a kintit és a bentit.
Az eleven élet korlátai elszakadoznak. Életen kívülivé válik az élet. Szakadozik az adás. Műsoron kívüli műsorban vagy. Elvékonyodik a folytonosság korlátja. Símán ki lehet zuhanni ebből a világból, mint egy robogó vonatból.
Terepasztal vagy. Eleven játszótér, kalandpark,vicces, kiálló húsdarabokkal, amelyekbe bele is lehet harapni. Búvóhely, csúszda, libegő. Gigászi rongybaba. Egy női Gulliver. Férfi számára sosem leszel ilyen önfeledt móka.
Júniusban folyton esett az eső, a kertben megnőtt a gaz, és a derékig érő gyomok alatt egy új macska kurrogott. Zengett, vibrált, lüktetett, visszhangzott tőle tőle az egész kert.
Egér az pont nincsen. De valamelyik este a konyhában a mosogató fölötti neon fényében az evőeszköztartó bádog fölött átcikázott valami szürke, és némi zajjal átbukott az elmosogathatatlan mélységű henger peremén
A négy mozdíthatatlan zöldségesláda egyikébe váratlanul beletúrtam, előhúztam belőle egy natúr fa képkeretet, és abba kecsesen beleereszkedett Zöld Tara úrnő.
Az elzártság éveiben mindenfélét megforgattam az agyamban, miért vagyok én ide bezárva, elcsomagolva, sárkánnyal őriztetve, mint egy túlkoros királykisasszony, vagy mint egy kincsesláda.
Mielőtt rámzárult a boszorkánykör, meg akartam állítani magam körül a világot, mert valamit nem tudtam elkezdeni vagy befejezni, vagy nem tudtam rácsatlakozni, csak kapálózni, üresben járni egyre, mint egy idióta.